Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet. Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
Érdekes közleményt adott ki csütörtök délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyben leszögezi: a kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít. Mindez azért is furcsa, mert épp a kormány javaslatára fogadta el a parlament júniusban a legújabb vendégmunkás-szabályokat, és az a törvény november 1-jén lépne hatályba.
A következő időszakban 200-300 ezer külföldi munkavállaló érkezhet Magyarországra. Szakértők szerint nem veszik el a magyarok munkáját, de ha nem jönnének, akkor veszélybe kerülne sokaknak az állása.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
A Parlament 2023. május 31-én tárgyalta „A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról” szóló törvényjavaslatot, melynek hatályba lépése 2023. november 1-je lesz. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) indokoltnak és időszerűnek tartja az újraszabályozást törvényi és végrehajtási szinten, ugyanakkor az általános törvényi szabályon belül, tekintettel az építőipar sajátos foglalkoztatási jellegére és helyzetére, külön ágazati szabályozást, ágazati kikötéseket javasol.
Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.
Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.
Évek óta rendkívül feszes a munkaerőpiac, vannak olyan régiók, ahol 1%-hoz közeli a munkanélküliségi ráta, viszont a beruházások megvalósításához, az új külföldi befektetések elnyeréséhez rendelkezésre kell állnia az új munkaerőnek, amit viszont csak a magyar dolgozók tartalékaiból már nem lehet kielégíteni - foglalta össze a jelenlegi piaci helyzetet és a főbb kihívást Czomba Sándor egy keddi háttérbeszélgetésen. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ezért van szükség a külföldi vendégmunkások szabályozott bevonására, és ezt a célt szolgálja a minisztérium által beterjesztett új törvényjavaslat. Érdeklődésünkre, hogy a következő években hány tízezer külföldi dolgozó érkezhet Magyarországra harmadik országokból, pontos számot nem mondott, viszont egy viszonylag releváns sávot meg lehet határozni.
A munkavállalói jogok esetében több hiányosságot is feltárt az Eurofound magyar munkaerőpiaci környezetet felmérő kutatása. Kiemelik, hogy az uniós irányelvek egy részét nem megfelelően ültették át, kritikaként róják fel, hogy az érdekképviseleteket, a szakszervezeteket és a szociális partnereket alig vonják be a döntéshozatalba. Mindeközben az országban fokozódik a munkaerőhiány, de a kormány nem tett lépéseket az ukrán menekülők bevonására a munkaerőpiacba. Eközben pedig a béreket felfalja az infláció.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.
Nem kell már munkavállalási engedély a Paks II. projekten, illetve a Budapest-Belgrád vasútépítésen dolgozók esetén, de „a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolni” – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből. Ez a lazítás azzal párhuzamosan történik, hogy a kormány egy törvénytervezetet is benyújtott a parlamentnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatási kereteiről, illetve Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiadott egy közleményt is, amely az elmúlt időszak munkaügyi ellenőrzési szabályváltozásainak eredményeit mutatta be.
Tízből hét pénzintézeti dolgozó nyitott a váltásra a Grafton Recruitment friss kutatása szerint. A felmérés alapján fokozódik a verseny, amelynek eredményeképpen a legtöbb vállalat további, jelentős béremelést tervez idén. Azok kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe, akik csak kis mértékben emelik a béreket és nem engedélyezik a hibrid munkavégzést - derül ki a toborzócég közleményéből.
A magyar-szerb együttműködés munkaerőpiaci dimenziója is megerősödhet, ugyanis nagy a kereslet a vendégmunkásokra a helyiek által be nem töltött magyarországi munkahelyeken - mutatott rá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.
Már több mint 80 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazott dolgozik Magyarországon. Új trend, hogy egyre nagyobb az EU-n kívüli munkavállalók aránya. Ez annak köszönhető, hogy számos unión kívüli országból könnyebbé vált munkaerőt behozni.
Ha a politikusok valóban komolyan vennék a globális egyenlőtlenség felszámolását, sok közgazdász szerint lenne arra egy kézenfekvő megoldás. Ez pedig a nagyobb mértékű globális migráció engedélyezése. Egy ápolónő a szegény országokban mintegy 1900 dollárt, a gazdag országokban pedig 32 ezer dollárt keres évente. Egy McDonald’s-dolgozó Indiában 16-szor kevesebbet keres, mint az USA-ban. A gazdasági elmélet szerint a világ szegényeinek többsége sokkal termelékenyebb és jóval gazdagabb lehetne, ha megengednék számukra, hogy a fejlett világba vándorolhassanak.
Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan távoli országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy éppen a Fülöp-szigetek. Eközben viszont csaknem 300 ezer aktív korú magyar ilyen vagy olyan okból nem aktív részese a munkaerőpiacnak: adja magát tehát a kérdés, hogy miért nem ebből a tartalékból töltik fel a cégek a hiányzó létszámot? A Pénzcentrum szerkesztője a KSH friss munkaerőpiaci számait megnézve beszélgetett szakértőkkel a legégetőbb témákban.
A 25 százalék felett ragadt hazai infláció miatti reálbérveszteség egyre több embert ösztönöz arra, hogy másodállást vállaljon. Tömegesnek még nem mondható a folyamat, de az általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cégek szerint érzékelhető a piacon, hogy egyre nehezebb a megélhetés. A heti pár órától az 1-2 napos bedolgozásig terjed az a plusz munkateher, amit a másodállás fizikai megterhelésétől és persze az időbeosztástól függően még be tudnak vállalni az amúgy főállással rendelkező dolgozók. Ritka, de van olyan terület, ahol a másodállású dolgozók megjelenése még némi fellélegzést is ad a munkaerőhiány miatt. Ez azonban inkább a szellemi munkákhoz köthető, mintsem a feldolgozó- vagy gyáripari állásokhoz.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
